|
Ha kiváncsi vagy, milyen események, képzések, rendezvények zajlanak a magyarországi Watsus közösség szervezésében, ill. részvételével az elkövetkező időkben, ebben a rovatban megtalálhatod azokat...
Lebegés-élmény a Fürdők Éjszakáján A Watsu bemutatkozik a nagyközönségnek
Pénteken éjjel rövid, de hatékony szervező munka eredményeként, a Budapesti Fürdők Éjszakája rendezvényre watsu-s csapatunk 12 tagja - a többiek hathatós háttértámogatásával övezve – „megszállta” az egyik kedvelt budapesti fürdőt. Erre az alkalomra mindkét nem számára megnyitották a női és férfi termál részleget. Az ottani egy-egy medence és az egyébként is társasként üzemelő uszodai termál medence szolgált a kezelések helyszínéül.
Nagy várakozással néztünk elébe az estének. Sikerül-e minél többekkel megismertetni a Watsu csodáját? Mekkora érdeklődés mutatkozik majd iránta? Megannyi kérdés, premier előtti izgalom.
De mi is a premier tárgya? A Watsu hazánkban most meghonosodó víziterápiás technika. Passzív mozgatásterápia, amelynek alapját a japán shiatsu masszázs képezi. Az eredetileg az akupresszúrás pontok stimulálásával, nyújtó, húzó mozdulatokkal dolgozó technikát testmeleg vízben végzett lebegtetés, ringatás közben alkalmazza a terapeuta. A meleg víz nagyobb szabadságot enged a mozdulatok kivitelezésének, jelentősen megnövelve annak hatékonyságát. Hatása rendkívül széleskörű, az általános stresszoldástól az idegrendszeri, mozgásszervi panaszokon, fájdalomcsillapításon, rehabilitációs tevékenységen át élsportolók felkészítéséig terjed a skála. Nagyon hatásos várandósság alatt, a szülésfelkészítő munka részeként. Sikerrel alkalmazzák gyerekek hyperaktivításának kezelésére, párkapcsolatok erősítésére. (szülő-gyermek, testvérek, szerelmesek, házaspárok..)
A vendégek előtt érkeztünk, hogy legyen időnk megismerkedni a helyszínnel, beosztani magunk között, ki hol ad majd Watsut. A női termál szakaszt már ismertem, az erre az estére nőknek is megnyitott férfi részleget viszont nem, és nem is igen kínálkozott más alkalom erre. Amikor beléptem a lenyűgöző belső térbe, megilletődöttség járt át. Mintha szentélyben lennék. A gyönyörűséges burkolatok öltözetében várakozó terem csendben áhítozott látogatóira. Színei ugyan kicsit sem idéztek semmi anyaméhszerűt, mégis volt a türkizek, aranyok, vízkékek, malachit zöldek összjátékában valami nagyon invitáló, befogadó, megtartó, ami az egykori finom meleg ölelést juttatta eszembe. Az ünnepélyes csöndbe egyre beljebb szüremlettek az érkezők hangjai, amitől kezdett életre kelni a hely. Rabul ejtett, kiválasztott magának.
Kicsit csaponganak a gondolataim, ahogy nézegetem a péntek éji fotókat. Nagyon visszavisznek oda. Egyelőre csak a fényképezőgép egérmoziján látom, de olyan az atmoszférájuk, ami feledteti a néhol bicebóca életlenségeket. Végtére is ennyire fénymentes környezetben, mozgó célpontra vadászva FÉNYképezni nem kis kihívás. Mégis, amikor belekóstolok a látványba az optikán keresztül, visszaszippant a varázslat. Újra élem, érzem mindazt, ami akkor és ott lebegett, amiben mi lebegtünk. Sőt, még inkább. Már nemcsak a saját élményeim kavarognak bennem, hanem valami közös gyönyörűség kerít hatalmába… Egyre beljebb mélyedek a látványba, az emlékek kiteljesednek, egészen kitágul minden. Szűk kis nyíláson keresztül, egy nagyon finom homályba burkolózó gigantikus teret érzékelek, amelynek díszleteit a fürdő pazar terei kölcsönözik. Érzeteim a csekély fényviszonyokhoz képest rendkívüli érzékenységet, részletgazdagságot engednek megfigyelni. A többiekkel együtt lebegtetem a Watsu alatt a karomban tartottat, akinek vonásait a teljes elfogadottság, egység és harmónia, nyugalma rajzolja. Kisimultak, békességesek, üdvözültek ezek az arcok. Vinnénk magunkkal ezt a megvilágosultságot a mindenapjainkba. Visszük is, minden Watsuból egy kicsit ...
Nagy siker volt. Mindannyian lubickoltunk. Persze mi mást is tehettünk volna a vízben? Nem, nem csupán a vízben, a Watsu élményében. Sőt leginkább abban. Adók, kapók egyaránt, noha most még inkább, mint eddig, úgy érzem, ezek a kifejezések messze nem tükrözik a valóságot. Mindkét fél adó és mindkét fél kapó. Hogy ki, mit kap a másiktól egy Watsu alatt? Az utóbb időben többször is szembejött a kérdés: „és te, te mit kapsz ilyenkor?” Nem megfogalmazható. Nem is kísérlem meg. Ez csak megtapasztalható. Sajátos rezgések, néha révületek, különös dimenziók, mezők, csatornák nyílnak meg ilyenkor - bennem. Nagyon gyógyítóak és nem csupán bennem képesek hatni, hanem abban is, akit kezelek, de tovább küldhetően, másokban is. Szoktam is élni vele. Mármint az ilyenkor hiper áramlásba fogó energia tovaröptetésével. Amit a „fogadó” fél kap az az ő dolga, de jó érzés, hogy hozzásegíthettem. Néha elmondják, vagy mondanak belőle valamit. Amit tudnak, vagy akarnak. Ki csak a testében érez jókat, ki a lelkével kerül mélyebb kapcsolatba… és akad, aki a lénye teljességének harmóniáját élvezi. Persze újra és újra másként megélve… Több mint 90 Watsu kezelést adtunk 4 óra alatt 12-en. Előre úgy állapodtunk meg, hogy 20 percesek lesznek a Watsuk. Terveink szerint váltórendszerben egyikünk mindig a parton tartva ügyeletet: tájékoztatja az érdeklődőket, felírja a jelentkezőket, ismerteti velük a tudnivalókat, a végén pedig kér tőlük visszajelzést a vendégkönyvbe. Ez a váltórendszer nemigen ment. Legalábbis a részemről nem. Azok közül akiket kezeltem, szinte valamennyien hozzám iratkoztak fel. Azt mondták, nagyon megfogta őket a látvány. Némelyiküket különösen a kezelés víz alatti része izgatta, melynek elemeit egy a Watsut jól kiegészítő víziterápiás rendszerből az Aquawellnessből kölcsönöztem, és amelyek a kezeléseimnek mindig részét képezik, most sem hiányoztak hát. Sok volt az érdeklődő, szinte mindenki várakozásra kényszerült, volt aki órákig.
A többiek, is számolatlanul osztogatták a Watsukat, köztük Györgyi később így írt az élményeiről:
„..nagy volt a tömeg, a zaj, de úgy érzem, hogy mégis sikerült a vendégeknek különleges élményt nyújtanunk: ugyanazokat a visszajelzéseket adták, mint egy 1 órás kezelés után. Nagyon ki van találva a Watsu! Nagyon működik! Nekem az különösen tetszik benne, hogy egy nyilvános fürdőben való kezelés során a lebegtetett ember megtapasztalja azt, hogy úgy is el tud lazulni, kapcsolatba tud lépni mélyebb/magasabb önvalójával/ középpontjával, hogy közben körülötte zajlik az élet. Néhányan rövid időre el is aludtak a kezelés alatt és sokan számoltak be anyaméh élményről…”
A vendégkönyvbe ilyen bejegyzések kerültek..
„36 C° , lágy ringatózás, nagyon kellemes, mint 26,5 éve. Köszi”
„Feleségemmel ketten élveztük a Watsu-t. Fantasztikus, ellazító, stresszoldó érzés volt. Soha ilyen élményben nem volt részünk. Nagyon köszönjük.„
„Hihetetlenül kellemes érzés volt, mintha embrionális állapotba kerültem volna! A súlytalanság, a teljes ellazultság különleges élményét kaptam. Köszönet érte.”
„A víz tette a dolgát, az élmény páratlan. Más emberként jöttünk ki, mint ahogy bementünk..”
„ Nagyon kellemes, testet, lelket felfrissítő élmény! Köszönettel!”
„Igazi sellőképző, csodálatos élmény volt!”
„ Nagyon szép, új világot mutattatok nekem. Köszönet az újjászületésért!”
Györgyivel mentem volna haza, 01:15-kor jött értem a női termálból, hogy ő már menne. Válaszút elé kerültem. Ha tartom magam az eredeti tervekhez, az a türelmes férfi, aki már 2 órája ücsörgött, hiába várt volna. Végül a kezelés érdekében felajánlotta, hazafuvaroz. Utólag úgy nyilatkozott, nem bánta meg, kétszer annyit is várna legközelebb egy Watsura.
A rendezvény befejezése előtt hazaindultam, mert reggel vártak Komáromban az állami gondozott gyerekek, hogy megkaphassák az esedékes szombati Watsujukat, és legalább néhány órai alvás illett volna. Gondolom, ha még maradok se unatkoztam volna, mert így is akadt, akinek már nem jutott kezelés, pedig szeretett volna. Majd legközelebb, mert remélem lesz folytatása a rendezvénynek. Talán nem vagyok egyedül az érzéssel, hogy „még íze” volt.
Addig is míg erre sor kerül, a Watsu előzetes egyeztetések után megtapasztalható meleg vizű fürdőink csaknem bármelyikében.
- tzs - |